Kicsit személyes +18 hetero

Sergiu-nak nevezem a párom, életem legdrágább kincsét. A világ legkülönlegesebb férfija; egyszerre egy kisfiú, felelősségteljes ember és ösztönös "vadállat"(ahogy én nevezem). A tegnap éjszakánk életem legkülönlegesebb alkalma volt; rájöttem, hogy hiába élek együtt vele már majdnem két éve, még mindig van olyan oldala, amit nem ismerek. A tegnapi a vadállat volt...
  Letámadott...nem megerőszakolásra gondolok, mert arra képtelen lenne, az első közös esténken pedig már túl vagyunk.
  Az elején próbálta visszafogni magát, ám nem sokáig sikerült neki... úgy vetette rám magát, mint egy oroszlán a védtelen gazellára. Csókjaival majdnem megevett, gyémántkemény szerszámát nekem feszítette. Levette rólam melegítő nadrágom, feltolta rajtam a felsőm és a számtól a melleimen keresztül a puncimig tisztára nyalt. Lábaim között kicsit elidőzött és mikor a csúcsra értem volna, abbahagyta. Remegtem a vágytól, mikor fölém magasodott, a számat kereste, közben a combomat simogatta. Táncolt az idegeimen, mert csak kínzott, majd legördült rólam és várta, hogy én folytassam.

  Kaptam is az alkalmon, ugyanis kezembe fogtam gyönyörű farkát, lassan nyalogattam, hogy bosszúképpen visszaadjam neki, amit ő adott nekem.
  Először a hagyományos lovagló pózt választottuk, mert mindketten tudunk érvényesülni. Imádom, amikor simogat, aztán átkarolja a derekam, nyalni kezdi a felsőtestem, csípőjét pedig még intenzívebben mozgatja oda-vissza. Egyszer csak megáll, lehanyatlik az ágyra és nyög, olyan édesen és izgatóan, ahogyan senki más nem tud, csak az én Sergium.
  Újrakezdi a simogatást, majd húzni kezd; feküdjek rá, ajkaink forró csókban tapadnak egymáshoz. Együtt felülünk, én vele szemben, az ölében ülve csókolom, harapom, szívom a száját, a nyakát, képtelen vagyok betelni vele. Annyira izgató és vad, ahogy nyög, nem tudja, hogyan érjen hozzám, hogy még jobban fokozza ezt az egyébként is csodálatos érzést...
  Azt súgja egyfolytában, mennyire szeret, mennyire kíván és mennyire szeret "hazajönni". A vágyba való bolondulás határán hanyattdől, vissza, hogy lovagoljak és azt javasolja, próbáljuk ki a 69-es pózt. Megalázónak tartom ezt a helyzetet, de ha ő ezt szeretné... vonakodva egyeztem bele.
  Valamilyen szinten engem is hajtott a kíváncsiság és pozitív csalódás ért, mikor átkarolt és csak nyalt... álló farka pedig a számban volt... Egyik álmom volt, hogy úgy durranjak el egyszer, hogy valaki nyal és egy fasz legyen a számban, ám erre a pozícióra sosem gondoltam.
  Eközben is simogatott, finoman szívott, én pedig az ágyékához hajtottam a fejem. TV nézés közben is sokszor volt már, hogy a lába közé feküdtem, mindketten élveztük és kényelmes is. Ez viszont különleges volt; felhevült testünk összeforrt, forró farka az arcom mellett lüktetett... és megint abbahagyta.....
  Lemásztam róla, rámfeküdt, finom szerszámával simogatta bizsergő puncimat. Amint belémcsúszott, gyors ritmusban mozogni kezdett, fejét hátradöltve édesen nyögött. Egyszerre mentünk el, én az ő nyakába kapaszkodtam, ő görcsösen tartotta magát, lihegett és az utolsó két-három lökéssel minden cseppjét belém engedte.
  Egymás karjaiban pihegtünk, később legördült mellém, odabújtam hozzá.
  Így aludtunk el; fekvés közben az én ölemben volt a feneke, átölelem a derekát. Izmos, erős teste van, mégis tudok rá női prédaként tekinteni; bőre bársonyos, dereka kecses, gömbölyű feneke olyan, mint egy szűz lányé. Ő az én hercegem és hercegnőm egyben, a legjobb barátom, bátyám, az egyetlen férfi, akit néha puszta kézzel meg tudnék fojtani, de mégis, szívből szeretem. Akinek sosem akarok ártani, akivel meg tudom beszélni a csajozós ábrándjaimat és támogat, vigasztal akármi bajom is van. Mert emberek vagyunk mindketten.

2014. április 9.