picture

picture

2014. augusztus 20., szerda

Nyári meló 3

  Ronita már soha többé nem találkozik Derekkel... talán. Talán egyszer, mikor a nap felkel, arra ébred, hogy SMS-e jött: nincs kedved találkozni? Vagy nyolcmillió nem fogadott hívása lesz: fontos vagy, hiányzol. Összefutnak a városban teljesen véletlenül: látni akartalak. Aztán az a csók...
  Ronita hiába vágyik Derekre, a férfi csak elment, egy árva szó nélkül, nemcsak azt a szót hagyva árván. Ez a végtelen vágy, ami keserűvé teszi az éjszakákat, lesni a telefont, vajon mikor jut eszébe a férfinak? Nem, nem, Ronita, értsd már meg, ez mind hiába van!!!

2014. aug. 20.

2014. augusztus 16., szombat

Nyári meló 2

  Szédítés, ez megy mindkettejük részéről. Derek cseppet sem leplezi, hogy akar valamit Ronitától.
- Biztos lesz olyan, amikor te sem dolgozol, és én is hamarabb végzek! - ajánlotta egyszer Ronita.
- Hát, olyan ritkán van, hogy nem dolgozok, és nehéz lesz megoldani...
  Telefonszámcsere már meg is volt.
  Ronitában minden megfordult; Derekkel tölteni egy estét, délutánt, zene mellett, egy franciaágyon fekve belenézni határtalan vággyal a férfi kéjtől lángoló szemeibe, csókolni, harapni a száját, büntetni a sok csábításért, végül zokogva ölelni, mintha elveszett, vagy sosem látott társát találná meg. Vagy már az autóban elkezdeni, útban Derek háza felé, markolászni az izmos combokat, csókolni a nyakát. Aztán apakomplexussal bújni az ölébe, tudva, hogy abból az ölelésből sosem szakíthatják ki, ott senki sem bánthatja. Tusolás közben sem lenne rossz elkezdeni; a lányra nyit Derek, teszi az agyát, mintha bent hagyott volna valamit, végül anyaszült meztlenül nekinyomja Ronitát a hideg csempének, csókolja veszettül, míg levegőért nem kapkodnának. A férfi a karjaiban vinné a lányt, csókjaival megbocsátást kérne. Szemeiben csillogna a vágy, arra gondolna, milyen jó is lenne...
  ...de Derek csak elsétál egy pár cipővel és egy nadrággal a kezében...