picture

picture

2014. november 20., csütörtök

Nyári meló? Nem, azon már túl vagyunk!!!

  Hogy lehet az, hogy Derek csak úgy egyik pillanatról a másikra felhívja Ronitát?
"Ég a pofám, hogy eddig nem hívtalak, de életbevágó események történtek, rokonom életmentő műtéten esett át, és pont ma reggel jutottál eszembe. SMS-t akartam küldeni, aztán rájöttem, hogy fel is hívhatlak."
  Ezek után lehet mondani A PASI-nak, hogy nem randizok veled? Hát igen, Derek volt ilyen bátor: "Holnap megpróbálom megoldani."
  Ronita a csúcson érezte magát.
  Fél órával később kapta az SMS-t: "Csak az jutott eszembe reggel, hogy kívánlak...."
  Ronita mindenhol remegett, a lábai, a szíve, szaporán vette a levegőt, két egész napon keresztül.

*

  A város fényei most gyulladtak fel, de Derek sehol sincs...
- Hogy lehettem ekkora ökör, hogy hittem neki? - Ronita kishíjján sírva fakadt, ahogy ült a buszmegállóban, kezei apró telefonjára fagytak, ahogy leste; mikor hív, vagy küld valamit? Nehéz lenne egy bocsi-t, vagy valamit küldeni?
  Erre a következő pillanatban: "Majd hívlak, ha tudlak"
  Ronita arca még fancsalibb lett. Buszozott haza, elment Derek munkahelye mellett, nem csörgött a telefon. Várta már, hogy mikor nyomhatja ki azt az átkozott készüléket, erre ahogy belép a lakásba, azonnal hallja azt a kínzó hangot.
"Ne haragudj, de nem tudtam eljönni, tudod, hogy ha rajtam múlik akkor bármikor elmehetnék. Jövő héten tuti, hogy összehozzuk. Tudod, hogy hiányoztál!"
  Naneee, Ronitának már ekkor elszakadt a cérna, pedig Derek előtt erősnek kell mutatkoznia. Teljesen elázott mindene mindig, akárhányszor csak Derek az eszébe jutott, nemhogy akkor, ha a fülébe duruzsolja, h hiányzott neki... legszívesebben két ujját tövig csúsztatta volna magába, és a telefonba búgta volna: baromira kívánlak, azonnal gyere, és tégy a magadévá!!!!!!!!!! Lehet, hogy aznap este egyikük sem aludt volna...
  Egyre csak az csengett Ronita fülében; Hiányoztál! Jövő héten összehozzuk! Még álmában is rá gondolt, ahogy ráhasal a férfi ágyára, Derek pedig a lányhoz préseli kidolgozott testét. Szerszáma szinte odaillik a lány félgömbjei közé, forró lehelete Ronita fülét csiklandozza. A következő pillanatban Derek ölében ül Ronita, karjai a dereka köré fonva, a lány mellei Derek csupasz mellkasahoz nyomódtak. Ajkaik csókban értek össze, heves, szenvedélyes, cseppet sem szerelmes csókban. Derek hátradől az ágyon, Ronitát fenekénél fogva tartja, szája folyamatosan csúszott a kecses nyakra, a vallgödrökbe, a maroknyi mellekre.
  Ronita csak élvezte az Isteni kényeztetést, átölelve tartotta a tökéletes férfiarcot, tarkóját finoman karmolta festett körmeivel.
  Derek a csúcsra juttatta, még álmában is, de mire Ronita felkelt, riadtan vette észre, hogy nincs mellette senki, tangájában a borsónyi csiklója keményen bújt, amihez kénytelen volt benyúlni. Ekkor tényleg felcsúsztatta az ujjait is, ütemesen lökte, közben Derek nevét suttogta. Mielőtt görcsösen, kicsit rángatózva élvezett volna el, hirtelen fájdalom hasított belé; egy alkalom. Csak ennyire kellek neki, semmi többre. Egy alkalom, után még az utcán is elmegy mellettem anélkül, hogy megismerne, ráadásul sehogy sem tudok majd vele beszélni. Nem lesz vele több egy kósza óránál, vagy kettőnél, a telefont nem fogja felvenni, nem fog visszahívni. Ezekre a gondolatokra sírva fakadt, teste vonaglott, és a férfi nevét sikította a fekete éjszakába burkolt szobában: Derek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése